Sokat böngészem a netet. A munkám része, hogy keresek jó írásokat, főleg szakmait, amiből én is tanulok, és tovább is tudom adni. Ezért nem tudom kikerülni sajnos azokat a megosztásokat, posztokat sem, amelyek arról szólnak, hogy másokat hibáztatunk azért, ami van, ami velünk történik. Szinte mindenért.
A szüleinket hibáztatjuk, mert nem kaptunk tőlük szeretetet. Az apánkat, mert elhagyta a családot. A párunkat, mert „nem ezt ígérte” a kapcsoltunk kezdetén, mint ami most van. Hányszor hallom…..”tönkretette az életemet”.
A főnökünket hibáztatjuk, mert nem ad elég fizetést, és bármit teszünk, nem elég jó a munkánk eredménye. A kormányt, a hatalmon lévőket hibáztatjuk, mert munkanélküliek vagyunk, mert nincs elég pénzünk, és a jelenlegi helyzetért is őket hibáztatjuk. Vagy azért, mert nem védenek meg bennünket, vagy azért, mert korlátoznak, kényszeríteni akarnak valamire. Ha csak ennyit látsz, és nem is akarsz többet látni, akkor most hagyd abba az olvasást, és görgess tovább.
Mi a valóság? Az, amit már rengetegszer leírtam, és még sokszor le fogom írni. A külvilág téged tükröz vissza. És az, hogy semmi nem történhet veled, és senki nem tehet veled semmit, ha te tudatalatt arra nem adtál engedélyt.
A szüleidtől azért nem kaptál elég szeretetet, mert ők sem kaptak, és nem tudták, hogyan kell szeretni. Ha tudták volna, hidd el, hogy másképpen csinálták volna a dolgokat. Te pedig azért választottad őket szülőnek, hogy mindebből tanulj. Talán éppen az elfogadást.
Az apád azért ment el, mert ő is élte a sorsát, ő is hordozta az őseitől átvett terheket, és nem tudott anyukáddal szeretetteljes kapcsolatot kialakítani, Nem te tehetsz róla, hogy elment. Mindez nem rólad szól. Sokat tudnék mesélni erről a saját szüleim történetén keresztül.
A főnököd nem azért bunkó veled, és nem azért nem fizet többet, mert utál téged, vagy baja van veled. Hanem azt tükrözi vissza, ami benned megoldatlan probléma. Például az, hogy sosem tudtál megfelelni az egyik szülődnek. Ilyen esetben előfordulhat, hogy egy olyan főnököt kapsz, akinek soha, semmi nem lesz elég. Nem azért nem fizet többet, mert nem értékeli a munkádat, hanem azért, mert te értékeled magadat csak ennyire. A pénz egyenesen arányos az önbecsülésünkkel.
A párod nem azért csal meg, mert te kevesebbet érsz, vagy mindenki jobb nálad. Azért, mert valószínűleg áldozatszerepet működtetsz tudatalatt, és nincs önbecsülésed. Ő csak erre mutat rá. Arra, hogy erősítsed meg az önbizalmadat, vagy pedig arra, hogy vedd végre észre, többet érdemelsz a jelenlegi helyzetnél. De ahhoz, hogy ezt észrevedd, szintén önbizalom kell.
A hatalomnak pedig nem az a feladata, hogy a te életedet megoldja. Ha mégis ezt várod, akkor még gyerekszerepben vagy, aki az apától, jelen esetben a vezetőktől várja a megoldást.
Hogyan tudsz változtatni? Úgy, hogy felismered: teremtőerőd van. Ami most azért nem működik, mert valahol leblokkoltad, vagy odaadtad másnak. A saját erődet kellene visszavenned másoktól.
Vigyázz, hogy mit teremtesz. A dolgok megvalósulásának egyik feltétele, a figyelem. Ahol a figyelmed van, amire fókuszálsz, azt növeled. Amikor bedobnak a köztudatba egy hírt, arra sok százezer, sok millió ember kezd fókuszálni. El tudod képzelni, mekkora energia ez? Látok embereket, akik napi 24 órában egy hírrel foglalkoznak. Ők ezt éppen megteremtik…..legalább is a saját életükben………annak ellenére, hogy tudatosan nem ezt akarják. Mindegy, hogy egy hírre örömmel vagy dühvel reagálsz. A fókusz ott van. Minél többet foglalkozol egy témával, annál biztosabb, hogy megvalósul.
Te döntöd el, mit szeretnél teremteni, te döntöd el, hogy milyen valóságban szeretnél élni.
Ennek az első lépése az, hogy vállalod a felelősséget a saját életedért.
Lukács Tünde